1.: Rackagyapjúból, hat nyüsttel szőtt, ványolt tarisznya, zsinór díszítéssel. A 19. századi székely guba anyagát rekonstruálta Zsolt. A felvetőt, a beverőt és a zsinór fonalát is saját maga fonta. A zsinór vegyi festékkel és kutyabenge kéreggel lett megfestve, (ha jól emlékszem) vasgálicos páccal fixálva.
2.: Sávolykötésű, 4 nyüstös, ványolt szőnyeg, kézi fonású cigája gyapjúból. Színezék: diókopács. Miklya Zsolt (1987-1995 között.)
3.: Vászonkötésű, ványolt takaró, kézi fonású cigája gyapjúból. Nagyon finomra font a fonala és csak egy kicsit ványoltuk meg, így pihe-puha anyagot kaptunk, sálnak is használható minőséget. Színezék: vegyi, gyapjú saját színe. Miklya Zsolt (1987-1995 között.)
A ványolt anyagok felvetőfonala mindig kézzel font, sodrott cigája vagy racka.
4.: Sávolykötésű, 6 nyüstös, ványolt takaró, kézi fonású cigája gyapjúból. Színezék: kutyabenge kéreg (rézszulfiddal fixálva), dió levél (vasszulfid), gyapjú saját színe. Miklya Zsolt (1987-1995 között.)
5.: Festékes párna, kalotaszegi darab alapján, kézi fonású cigája gyapjúból. Színezék: Vegyi+ a pirosnál kutyabenge kéreg (vas szulfiddal fixálva), gyapjú saját színe. Miklya Zsolt (1987-1995 között.)
Festékes párna hátoldala, kalotaszegi darab alapján, kézi fonású cigája gyapjúból. Színezék: Vegyi+ a pirosnál kutyabenge kéreg (vas szulfiddal fixálva), gyapjú saját színe. Miklya Zsolt (1987-1995 között.)
6.: Racka gyapjúból készült párna, nincs ványolva csak a használat során megnemezelődőtt a felszíne :o). Színezék: A gyapjú saját színe (+ talán egy kis kutyabenge kéreg). Miklya Zsolt (1987-1995 között.)
7.: Hat nyüsttel szőtt, sávolykötésű, ványolt cserge takaró, kézi fonású cigája gyapjúból. A gyapjú saját színe. kutyabenge kéreg, szurokfű. Miklya Zsolt (1987-1995 között.)
8.: Négy nyüsttel szőtt, sávolykötésű, ványolt széktakaró, kézi fonású racka gyapjúból. A gyapjú saját színe, Miklya Zsolt (1987-1995 között.)
9.: A széktakaró kis cserge párja, de három szél van összevarrva, egy francia ágyat letakar. Hat nyüsttel szőtt, sávolykötésű, ványolt cserge takaró, kézi fonású cigája gyapjúból. A gyapjú saját színe, kutyabenge kéreg, szurokfű. Miklya Zsolt (1987-1995 között.)
A takaró (körülbelül húsz év, napi használat után :o) kikopott, és érdekes módon nem a legtöbbet hasznát felületen. Véleményünk szerint a ványolás lehet a probléma eredője: a három vég egyben túl nagy darab volt, így nem tudott egyenletesen nemezelődni az anyag, s bizonyos részek lazábbak (így sérülékenyebbek) maradtak.
10.: Vászonkötésű, ványolt takaró, kézi fonású cigája gyapjúból. Nagyon finomra font a fonala és csak egy kicsit ványoltuk meg, így pihe-puha anyagot kaptunk, sálnak is használható minőséget. Színezék: búzavirág+rézgálic (zöld), gyapjú saját színe. Miklya Zsolt (1987-1995 között.)
11.: Sávolykötésű, 4 nyüstös, ványolt szőnyeg, kézi fonású cigája gyapjúból. Színezék: gyapjú saját színe. Miklya Zsolt (1987-1995 között.)
12.: Hat nyüsttel szőtt kézi ruha, sávolykötés, ripsz kötés, moldvai darab alapján. A felvető pamut, a beverő pamut, illetve finoman fonott cigája gyapjú. Miklya Luzsányi Mónika (1987-1992 között)
Hat nyüsttel szőtt kézi ruha "feje", barackmagos sávolykötésű és szedettes mintával, sávolykötés, ripsz kötés, moldvai darab alapján.
Sajnos nem nagyon látszik. Az előző kézi ruha közép része, ripszkötéses mintázattal.
13.: Mintacsík
14.: Hat nyüsttel szőtt kézi ruha, barackmagos sávolykötésű és szedettes mintával, sávolykötés, ripsz kötés, moldvai darab alapján. A felvető pamut, a beverő pamut, illetve finoman fonott cigája gyapjú. Miklya Luzsányi Mónika (1987-1992 között)
No, itt a technika hivatalos nevére már nem emlékszem, de "rivcézésnek" nevezték a csabai tót asszonyok, a felvető fonál cserélgetésével alakítottuk ki a mintázatot, középre vastagabb gyapjút vertünk.
15.: Mintakendő. Hat nyüsttel szőtt, barackmagos, halszállkás sávolykötésű és szedettes mintával, moldvai darabok alapján. A felvető pamut, a beverő pamut, illetve finoman fonott cigája gyapjú. Miklya Luzsányi Mónika (1987-1992 között)
16.: Hat nyüsttel szőtt szalvéta, sávolykötésű fejrész, ripsz kötésű alap. A felvető pamut, a beverő len vagy kender (már nem emlékszem), illetve finoman fonott cigája gyapjú. Miklya Luzsányi Mónika (1987-1992 között)
17.: Hat nyüsttel szőtt kézi ruha, sávolykötésű illetve szedettes fejrész, ripsz kötésű alap. Moldvai darab alapján. A felvető pamut, a beverő len vagy kender (már nem emlékszem), illetve finoman fonott cigája gyapjú. A zöld (emlékeim szerint) csalán. Miklya Zsolt (1987-1990 között)
18.: Hat nyüsttel szőtt kézi ruha, sávolykötésű, fehéren-fehér mintázat. Miklya Luzsányi Mónika (1987-1990 között)
19.: Kazah jurtakötő szalag rekonstrukciója. (Vágó László gyűjtése) Gyári pamut fonál. Miklya Zsolt 1987-1988.
20.: Moldvai katrincakötő. Vágó László gyűjtése. Ez a darab volt az etalon, amikor Zsolt fonni tanult. Hajszálvékonyra sodrott, összeeresztett racka a felvető. Igazi mestermunka!
21.: Kazah jurtakötő szalag rekonstrukciója. (Vágó László gyűjtése) Úgy gondolom ez a szalag Zsolt mesterműve :o) Saját kézzel fonta hozzá a rackát, a moldvai szalag tevhnikáját "ellesve". Miklya Zsolt 1987-1988.
22.: Próbaszalag, gyári pamut
23.: Pólyakötő. Ez egy eredeti darab Békéscsabáról, 20 század eleji, hímzett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése